Essen meg a szívünk

Palkó Julián atya tanítása

Az ember a rablók, azaz a bűnök kezébe került. Azok kifosztották, megverték és félholtan
otthagyták. Mert ahogyan az anyaméhben összefonódik az anya és a magzata léte, és
meghasad az anya szíve, lelke legmélyéig megrendül, ha veszni látja magzatát, úgy a Teremtő
Istennek Krisztusban megesett a szíve a félholt, a bűneiben elvetélt teremtményét látva.
Lehajolt hozzá, hogy saját méhébe visszahelyezze, teste-lelke szerint táplálja és védje. Mert
„Benne, [Krisztusban] nyertük el a megváltást, a bűnök bocsánatát, keresztjének vére
által.” Az Öröm Olaját, Édes Bort önt az ember sebeire a Szentlélek fürdőjében, az
újjászületés Szentségében, a keresztségben. Elviszi egy fogadóba, az ő Egyházába
és ápolja. Ember! Térj meg a te Uradhoz Istenedhez, szeresd őt teljes szívedből és
lelkedből! Hasítson szívedbe a könyörület villáma, ha testi-lelki sebeiben látod a
másik embert, és szeresd úgy, mint önmagadat. Így életed lesz. (Vő: Lk 10,27k; XVI.
Benedek: A Názáreti Jézus I. 125. 171. old. Kol 1,14k)